Sorozat/film keresése

Az afáziáról általában

Az afázia a nyelv megértési és kifejezési zavara, amely az agy bizonyos részeinek működészavara miatt alakul ki. Ezen felül, a lingvisztikai feldolgozó folyamatok zavarával, és a gondolatok nyelvvel való kifejezőképességének elvesztésével jár (Damasio, 1992). 

Oka általában egy bal agyféltekei agyterület elváltozása. Attól függően, hogy az agynak pontosan melyik része sérül, a beszéd és a beszédértés rendellenes működése is többféle lehet. A leggyakoribb afázia típusok a Broca-féle afázia (szenzomotoros afázia), a Wernicke-féle afázia (motoros afázia), a szemantika afázia, a szintaktikai (agrammatikus) afázia és a globális afázia. Ezek megkülönböztetése (a pontos agykérgi terület meghatározása mellett) a beszéd folyamatosságából, a beszédértés mértékéből, a nevek kompetens használatából és az ismétlések számából adódik (Dronkers & Baldo, 2010). 

Randolph S. Marshall, Ronald M. Lazar, és J. P. Mohr (1998) vizsgálódásai betekintést engednek a magas szintű agyi funkciók komplex szerveződésébe. Rávilágítanak, hogy a motoros afázia esetében, leggyakrabban sok erőfeszítéssel előidézett, akadozó beszéd párosul viszonylag széles skálájú beszédértési képességekkel. Ebben az esetben a legfőbb ok az elülső kortikális lebeny sérülésében keresendő. Ezzel ellentétben, pl. a szenzomotoros afázia fennállásakor jellemző a folyékony, de rendkívül hibás beszéd és a gyenge beszédértés (Marshall, Lazar, & Mohr, 1998).

Egy másik kutatás az afázia egyik fő kiváltó okaként a stroke-ot jelöli meg. 881 akut stroke-os beteget vizsgáltak és megállapították, hogy az esetek 38%-ában alakult ki azonnali afázia, majd 6 hónappal később, a kezelések után, 18%-nál volt megfigyelhető a betegség a kórházból való elbocsátáskor. Továbbá megemlítendő, hogy a férfi és női esetek közti számszerű különbség az afázia tekintetében elenyészőnek bizonyult (Pedersen, Jørgensen, Nakayama, Raaschou, & Olsen, 1995).

Albert M. egy 1998-as kutatását alapul véve állíthatjuk, hogy az akkori Egyesült Államokban megközelítőleg egymillió afáziás beteg volt diagnosztizálva. A tanulmány szerint az afáziás betegek hatékony kommunikációja célzott kezeléssel helyrehozható. Az akkor használt terápiatípusok az alábbiak voltak: pszicho-lingvisztikus terápia, kognitív-neurológiai rehabilitáció, számítógéppel támogatott technikák, pszicho-szociális menedzsment és az akkor még fejlesztés alatt álló gyógyszeres kezelés (Albert, 1998).

Az afázia kezelésében ma is nagy szerepe van a klinikai kutatásnak, ugyanakkor a jelenkori lingvisztikus analízis új megvilágításba helyezte az afáziás rendellenességeket (Pratt & Whitaker, 2006).

Felhasznált irodalom

Albert, M. L. (1998). Treatment of aphasia. Archives of Neurology55, 1417–1419. doi:10.1161/01.STR.10.4.475

Damasio, A. R. (1992). Aphasia. New England Journal of Medicine. doi:10.1056/NEJM199202203260806

Dronkers, N. F., & Baldo, J. V. (2010). Language: Aphasia. In Encyclopedia of Neuroscience (pp. 343–348). doi:10.1016/B978-008045046-9.01876-3

Marshall, R. S., Lazar, R. M., & Mohr, J. P. (1998). Aphasia. Medical Update for Psychiatrists. doi:10.1016/S1082-7579(98)00026-0

Pedersen, P. M., Jørgensen, H. S., Nakayama, H., Raaschou, H. O., & Olsen, T. S. (1995). Aphasia in acute stroke: Incidence, determinants, and recovery. Annals of Neurology38, 659–666. doi:10.1002/ana.410380416

Pratt, N., & Whitaker, H. A. (2006). Aphasia Syndromes. In Encyclopedia of Language & Linguistics (pp. 321–327). doi:10.1016/B0-08-044854-2/04194-8