Bevezető

A kortárs kapcsolatok napjainkban nagy változásokon mennek keresztül. Előadásunkban megvilágítottunk néhány régi és néhány új kérdést, ami a témában felmerült. Alapvetően az emberi kortárs kapcsolatok három csoportba sorolhatóak. Az egyik ilyen, a baráti kapcsolat, a másik a rokoni kapcsolat (pl.: testvéri), végül pedig a szerelmi kapcsolat. Ezek közt gyakran találhatunk átfedéseket, a testvérek lehetnek barátok, vagy a baráti kapcsolatban is vegyülhetnek szerelmi, intim érzelmek. Különbséget feltételezhetünk a fiúk és lányok barátságában, illetve sokat feszegetett kérdés, hogy fiú-lány barátság létezik-e egyáltalán. 

A bevezető videó a klikkesedéssel, mint a fiatalkorúak közt gyakori jelenséggel foglalkozott. A klikkesedés fogalma gyakorlatilag zártabb csoportok, baráti körök kialakulását fedi le. Ez nem nevezhető egy új, modern kérdésnek. A videóban szereplő szakpszichológus, Farkas Luca kifejti, hogy a klikkesedés kialakulásáért elsősorban az identitáskeresésből fakadó önbizalomhiány felelős. Hangsúlyozta, hogy ez egy negatív fogalom és nem minden kamaszra jellemző. Megoldásként megemlíti az ez ellen kidolgozott módszereket, például a mozaik módszert, melynek lényege, hogy olyan helyzeteket, programot szerveznek, amelyben több fiatal vesz részt, nemcsak a klikk tagjai. Egyértelműnek tartja, hogy ebben az esetben is a felnőtteket terheli a felelősség az ilyen helyzetek megoldásában, enyhítésében kimondottan a szülőket, tanárokat, edzőket.

(forrás: https://www.youtube.com/watch?v=jfzT7lDB4NA)

A fiatalok szemszögéből

A kérdéseket általában, ahogy ezeket is, érdemes minden oldalról megvizsgálni. A fiatalok vélekedése a kortárs kapcsolatokról nagyon vegyes és szerteágazó. Egy 15 fős, kismintás „házi kérdőív” segítségével próbáltunk tisztább képet kapni a témáról. A baráti viszonyról több közös jellemzőt is említettek. Elsősorban azt tartják fontosnak, hogy kortársaik ugyanabban a környezetben, ugyanabban a fejlődési szakaszban vannak, így könnyebben megértik őket, mint a szülők vagy az idősebbek. A barátoknak ugyanazok a gondjaik, mindent meg lehet velük beszélni, segítenek, ha baj van és van kire támaszkodni, mind nehéz helyzetben, mind akkor, ha a véleményüket kell nyomatékosítani. Ezáltal biztonságérzetet nyernek, és van, akihez hasonlíthatják magukat. Utóbbi persze sokszor önbizalomhiány forrásaként is megjelenik. Kamaszkorban gyakran erednek bizonyos önértékelési problémák önmagunk másokhoz való hasonlítgatásából. A fiatalok elsősorban mások testképére, anyagi helyzetére irigykednek, de nem ritka, hogy a szociális státusz és képességek képezik az irigység tárgyát. 

Gyakran azért alakulnak barátságok, mert a „másik társaság menőbb”, de általában az így kialakult kapcsolatok nem tartósak, a később bekerült személyek sokszor hamar ki is esnek a „pixisből”. Éppen ezért azonban a társasági élet olyan nyomást gyakorolhat az egyénekre, hogy olyan dolgokat is megtesznek, melyeket maguktól nem vállalnának. Előtérbe kerül a dohányzás, az alkoholfogyasztás és a szexualitás. Ennek fő oka lehet, hogy a fiatalok úgy érzik lemaradtak kortársaiktól, valamint a számukra tilos dolgok kipróbálása is vonzó számukra.

Az érme másik fele

A felnőttek szemszögéből a kamaszok viselkedése időnként érthetetlennek tűnhet. Őket elsősorban a féltés vezeti, ugyanakkor előfordul, hogy rosszat tesznek, pedig jót akarnak. Ilyen és ehhez hasonló idézeteket gyűjtöttünk a témával kapcsolatban, melyek nagyjából kifejezik bizonyos szülők álláspontját. (A helyesírásba nem javítottunk bele.)

„Az tény, hogy kell a gyereknek szeretet, de a szigor is kell, nem igazán értek veled egyet, hogy a szeretet, megértés és türelem elég a gyerekneveléshez, mert lehet hogy neked jó gyerekeid vannak, de minden gyerek más és nekem ha a lányom hazajön részegen, vagy éppen azt hallom vissza, hogy megvert valakit ok nélkül akkor nem fogom a fejét simogatni, hogy jól csináltad kislányom mond is el miért is tetted? hanem a megfelelő büntetést fogok rá kiróni,azért valamitől tartson is vagy valakitől az a gyerek érezze, hogy bármit nem tehet meg, mert meglesz érte a büntetés,ha ez nincs akkor szabadnak érzi magát és úgy gondolja azt csinál amit akar. Az egyik unokatesómnak megvolt mindene és soha nem kapott és mindent megtehetett és most szarik rá a szülőkre,úgy beszél velük mint a kutyával.”

„Szerintem korai 14 évesen. Én is szörnyülködöm ezen. Én 29 éves leszek, van egy 9 éves kislányom, én már most féltem. De mi erről beszélgettünk és szerinte is korai. Én a felvilágosítást elkezdtem már tud mindenről mivel szomszédkislánnyal a neten találtak egy pornóoldalt, náluk nincs letiltva, nálunk le van. Későbbre akartam halasztani ,de már ők is érdeklődnek nagyon,sőt orális szexet fiú osztálytársa már próbálgatta a nyáron,na nem a lányommal hál istennek. Én azóta vagyok kiakadva. De beszélgetni mindenképp ülj le vele ha 14 akkor pláne. Én 16 voltam mikor elvesztettem a szüzességem, de előtte azért így visszanézve korai lett volna. Persze akkor nem voltunk tele pornóoldalakkal nem voltunk ennyire kíváncsiak. Itt állítólag már az 5.-esek is élnek egy páran nemi életet. Ezt még nem bírom felfogni.”

„bekerült egy olyan társaságba, ahol ez a viselkedés menőnek számít? nagyon elronthatják. 🙁 sokszor okolják a szülőt a gyerek magatartásáért. h ezt biztos tőlük tanulta meg ilyesmi. de nem. ebben a korban egy fiúgyermeket a haverok irányítanak.”

Szakirodalom

A szakirodalom is foglalkozott azokkal a témákkal, amelyeket a szülők a fent említett hozzászólásokban vázoltak. Első cikkünkben Zsiros Emese és munkatársai bemutatják, hogy a túl sok esti, otthonról való eljárás kamaszkorban az alkohol- és drogfogyasztás rizikófaktoraként jelenik meg. Nyilván szélsőséges eseteket vizsgálva jutottak erre a következtetésre. Érdekesség, hogy a fiúk körében a közeli fiú barátok száma is korrelál a túlzott alkoholfogyasztással. Ezen kívül a kortársbántalmazás kérdésével is foglalkoznak. A probléma – mint a közösség malfunkciója, és az egyéni tulajdonságok következménye –kerül bemutatásra. Zsiros és mtsai állítják, hogy az elkövető tüneteit a kortársbántalmazás befolyásolja, míg az áldozatokét viszont javítja, ha többen vannak, ezáltal „összetartoznak”. (Egészség és társas kapcsolatok kamaszkorban, 2013(?), Zsiros Emese és mtsai www.ncsszi.hu/download.php?file_id=1461 (Család-, ifjúság- és népesedéspolitikai intézet)

A második cikk a serdülőkori szexualitással foglalkozik. A megkérdezett fiatalok, elmondásuk szerint hosszabb távra terveznek, házasságban szeretnének majd élni, de az élettársi viszonyt is elfogadják, nem vonzza őket a szingli lét. Állítják, hogy nem mindenkihez jut el a felvilágosítás és kb. 30% barátoktól szerez információt a témában.

Az általános és középiskolás gyerekek felvilágosítása

A szexualitással kapcsolatos gondolkodásukra jellemző, hogy fiatalabb korban tartják ideálisnak a nemi élet kezdetét. Mégis negyedannyi 13-14 éves vall be tapasztalatot, mint 17-18 éves, és a tapasztalatot bevallók többsége fiú. Ezzel kapcsolatban felmerül a hitelesség kérdése az önbevallásos felmérés miatt. (Szexualitás és párkapcsolat serdülőkorban, 2009, Szenczi Beáta http://www.osztalyfonok.hu, OFOE: Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete)

Az órán felmerülő és megvitatott kérdések főként a fiatalkori alkoholfogyasztási szokásokra és ennek veszélyeire vonatkoztak, ill. szóba került a fiatalkori szexualitás, és az ezzel kapcsolatos tanári felelősség. Az óra végére igen heterogén képet kaptunk a megosztott személyes tapasztalatok által. Egyértelmű konszenzus alakult ki a teljes tiltás negatív következményeivel kapcsolatban mind az alkoholfogyasztás, mind a szexualitás terén.

            Az alábbi keresőszavak használatával találtuk a felhasznált segédanyagokat: kamaszkor, kamaszkori szexualitás, fiatalkori alkoholfogyasztás, kortárs kapcsolatok, kortársbántalmazás.

Bibliográfia és források:

Szexualitás és párkapcsolat serdülőkorban, 2009, Szenczi Beáta, http://www.osztalyfonok.hu, OFOE: Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete

Egészség és társas kapcsolatok kamaszkorban, 2013(?), Zsiros Emese és mtsai www.ncsszi.hu/download.php?file_id=1461 (Család-, ifjúság- és népesedéspolitikai intézet)